Karácsonykor megtörténik a csoda – hisszük. De számos példa mutatja, hogy nemcsak ilyenkor van varázslat. Mostanában sok-sok olyan esetről hallok, amikor a hit a legnagyobb nehézségeken is átsegített valakit. Nem feltétlenül az Istenbe vetett hit, hanem saját magába, illetve abba, hogy van remény. Néhány nappal ezelőtt olvastam először a 90 perc a mennyországban című filmről egy olyan kritikát, melynek hatására azonnal megnéztem. A mű megtörtént eseményeken alapul. Egy lelkészkonferenciáról hazafelé menet Don Piper baptista lelkipásztor autójával összeütközik egy kamionnal, amely ismeretlen okból tér át az ő sávjába. Azonnal meghal.

Az ezt követő kilencven percben Piper a mennyországban jár, ahol találkozik mindazokkal, akik hatással voltak rá spirituálisan, miközben éteri zenét hall és lelke valódi békére talál. Eközben lenn a Földön egy a konferencián szintén részt vevő lelkész megáll a szörnyű baleset helyszínén, és noha látja, hogy Don már halott, imádkozni kezd érte. Piper csodával határos módon visszatér az életbe, és a mennyországban tett rövid látogatása után hosszú és fájdalmas gyógyulás vár rá.

Piper éveken át megtartotta magának ezt az élményt, ám végül barátai és családja meggyőzték arról, hogy különleges történetét ossza meg másokkal is – írja az Újvilágtudat. Don Pipert egyébként sokan támadják, még vallási körökben is, hogy nem is járt a mennyországban, mert az a menny, amit leírt, nem Jézusé. De talán itt nem is ez a legfontosabb, hanem az, hogy felébredt a halálból és utána felgyógyult. Saját hite által. Hosszan, küzdelmesen, ismét teljes értékű életet tudott és tud élni azóta mai napig is. Ez pedig az jelenti,  ha valaki vissza tud térni a halálból, akkor nincs lehetetlen.

Sinkovics Szilvia