Akinél még egy fürj is megtalálja a számítását

szept. 7., 2015

Akinél még egy fürj is megtalálja a számítását

Tudjátok, mi a jó a kedvenceteknek? És az a jó miből készül? S vajon a paprikás krumpli miért nem tökéletes fogás egy kutyának? Mi, emberek ehetnénk macskaragut? Ilyen kérdésekről beszélgettünk Tompa Miklóssal, akinek állatboltja van Hegykőn, mert nála még a kecske is családtag.

IgenÉlet: Mióta gyártanak külön az állatoknak élelmiszert?

Tompa Miklós: Pontos évszámot nem tudok, de az amerikai Nestlé érdekeltségébe tartozó Purina elég régóta gyárt állateledeleket és kiegészítőket. 1894-ben már forgalmaztak lótakarmányt és kutya-macska tápokat, tehát az elsők között lehettek, akik ezzel foglalkozni kezdtek. Alájuk tartozik a Dog Chow, Cat Chow Pro Plan, Friskies.

IÉ.: Ezek szerint régóta van állateledel-gyártás, de azért még néhány évtizede is azt ette a kutya és a macska, ami a háziak tányérjáról lecsusszant. Mi volt a baj a házikoszttal? Vagy nem volt vele semmi probléma, csak ez az eledelesdi is – sok más mellett – modern kori „úri huncutság”?

T.M.: A kifejezetten állatoknak gyártott eledelek hasznosabbak a házikosztnál, mivel az állatok bélrendszere nem az emberi koszthoz és ízesítéshez van szokva. A kutya őse, a farkas vadászik, és először a lágyrészeket, gyomrot, beleket fogyasztja el, magához véve ezzel a zsákmánya által megevett növény vitamintartalmát. Ezt a menüt egészíti ki különböző növények fogyasztásával, de soha sem eszi meg az elejtett állat csontjait. A profi tápok ennek megfelelően vannak összeállítva. Egy kutyának huszadannyi sót tud feldolgozni a szervezete, mint egy embernek, de pl. maga termel C vitamint. Ezekből is látszik, hogy nem adhatjuk az állatainknak ugyanazt, amit mi eszünk, nem beszélve arról, hogy sok ember maga is nagyon egészségtelenül táplálkozik. A külön kutyának/macskának főzött hús és rizs persze más lapra tartozik, ezt semmi nem pótolhatja, de itt jön a tápok nyújtotta kényelmi oldal: míg főzni időigényes, addig a tápot egy perc kiporciózni. Ráadásul a száraztápokon feltüntetik az állatok testsúlyhoz igazított adagját, és a mérőpoharakkal egy mozdulattal kimérhető, mekkora a kedvencnek adandó ideális mennyiség. A tápok, főleg a jó minőségűek, nagyon jók az állatoknak és nagyon kényelmesek a gazdiknak.

 

 

IÉ.: Mit takar a „jó minőségű”? Sok rémhírt hallunk a mindenféle összetevőkről, melyekkel az embereket és az állatokat etetik a profitorientált élelmiszergyártók. Valójában miből készülnek az állateledelek?

T.M.: Az eledeleket alapvetően két részre lehet bontani minőség szerint: Vannak gyengébb minőségű, olcsóbb és prémium minőségű, drágább tápok. A száraztápok általános összetevői a húsliszt, zsír, gabonafélék és nyers hamu a szárazanyag tartalom miatt. Ezek az alkotóelemek nagyjából minden tápban benne vannak. Amit érdemes megnézni a vásárlónak a csomagoláson, az a fehérje-zsír arány. Egy 20% fehérje - 10% zsír arányú táp már jónak számít, ettől felfelé lehet elmozdulni a minőség arányában. Ám nem minden kutyafajtának jó a magas fehérjetartalom. Nagytestű kutyáknak inkább kevesebb a jobb, mert a túl sok fehérje túl tudja „izmolni” az állatot, ami az ízületeiknek káros lehet. Vemhes és kölyökkutyáknál fontos a magas fehérjetartalom a tápérték miatt. Egy olcsóbb tápban a fehérje kevesebb húslisztből és több hozzáadott szójából van, s magasabb a hamuarány is. Ezeket nem biztos, hogy feltüntetik, az árból azonban ki lehet következtetni. Ezekre az állat egészsége szempontjából érdemes odafigyelni. A prémium tápokban szója nincs, teljes mértékben húsliszt van, valamint jó fajta gabona, gyümölcs, akár gyógynövények is. Manapság prémium tápokból léteznek gabona-, azaz gluténmentes változatok is. Fő hússzármazék a csirke és a marha, de prémium tápoknál nem ritka a bárány, kacsa, lazac, sőt akár a strucchús sem.

IÉ.: Valamelyik természettudományos csatornán a közelmúltban egy dokumentumfilmben arról is volt szó, hogy a prémium minőségű állateledelek emberi fogyasztásra is alkalmasak lehetnek. Sőt, néhány éve ez Magyarországon valósággá vált: kisnyugdíjasok vásárolták a kutyaeledelt, mert olcsóbb volt, mint a löncshús. Mi az igazság?

T.M.: Tudományosan alátámasztott ismereteim nincsenek, de nem tartom kizártnak, hogy egy prémium gyártó konzervei vagy kolbászai a magas minőségi követelmények miatt emberi fogyasztásra bőven alkalmasak lennének. Sőt, egy drága – pl. rénszarvas húsos konzerv - akár magasabb tápértékkel bírhat, mint mondjuk egy olcsó párizsi. Az emberi fogyasztás akadálya inkább a másféle ízesítés, a „relatíve” íztelenség és az ember számára kellemetlen illat lehet.

IÉ.: Miért pont „állati” boltot nyitottál?

T.M.: Őszintén megmondom, először az üzleti oldalát néztem a dolognak, mivel a környékünkön nem volt ilyen jellegű bolt. Nagyon szeretem az állatokat: három kutyánk és két kecskénk van. Két degunk is volt, de sajnos ők, részben a mi hibánkból, nyáron elhunytak. Nagyon bánt azóta is. Még a kecskéket is családtagokként kezeljük, így kijelenthetem, hogy az üzleti megfontolásból indított bolt mára átalakult elhivatottsággá. Sok vevőm van, akik tanácsot kérnek. Segítek, ahol tudok: saját tapasztalat vagy könyvek alapján. Több idős vagy rászoruló vevőm van, akiknek az anyagi hasznot nem nézve pl. házhoz szállítom, vagy kedvező áron adom a tápokat. Támogatok menhelyeket és fajtamentő telepeket.

IÉ.: Kik a legfőbb vásárlóid? Cicusosok, kutyusosok, papagájosok, pintyesek?

T.M.: Mivel vidéken vagyunk, a vevőim többnyire kutyások. A második helyen a macskások állnak, akik viszont jobban elviszik a jobb minőségű tápokat, vagy konzerveket adnak kis kedvencüknek, szemben a kutyásokkal, akik inkább a száraztápot részesítik előnyben. Vannak madaras vevők is, mivel magokat is árulok, de őket megelőzik a rágcsálótartók, akik magvakat és kiegészítőket, pl. forgácsot visznek nagyobb mennyiségben. A sort a tavi és díszhal, valamint a teknőstartók zárják. Azt tapasztalom, hogy a legtöbb családban van ilyen-olyan kiskedvenc. Ami nagyon jó, mert szerintem minden embernek ajánlatos valamilyen állatot tartani, akár terápiás célzattal is. Én teljesen kikapcsolok, ha a kutyáimmal sétálok és játszom.

IÉ.: A kutya-cica élelem szokásos. Melyik az az állat, amelyik szintén tápot eszik, ám róla kevésbé köztudott, mint a háziállatokról?

T.M.: Nálam a speciálisabb tápok közé tartozik – és van is rá kereslet - a degutáp. Mivel ezek a kis rágcsálók cukorbetegségre hajlamosak, nem ehetnek akármit. A vadászgörény is „tápos”, de van mókuseledelem is. Vitaminból pedig vittek már fürjnek valót is.

 

V. Szabó Kriszta

 

 

 

IgenÉlet

Hozzászólások