Bella István: Csak aki olyan fiatal

Csak aki olyan fiatal,

hogy testétől meggyullad inge,

tetteinek is szárnya van,

és tüzes nyílként elrepülne,

Csak aki olyan tiszta már,

hogy a levegőn is átverődik,

húsz évén, táltos paripán

rugaszkodik tágas mezőkig,

Az érzi csak, micsoda súlyos

ragyogás forr a mellkasunkhoz,

milyen óriás szerelemmel

szül minket naponta ezerszer

szebbnek, merészebbnek a század:

hogy elfogadhasson fiának.