2016. június 3-át írunk. 25 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Anna Margit magyar festőművész, Ámos Imre felesége.

Anna Margit (eredetileg Sichermann, aztán Sólyom) Borotán látta meg a napvilágot, 1913. december 23-án és Budapesten hunyt el, 1991. június 3-án.

Egészen fiatalon, 1930 körül Budapestre került, Vaszary János festőiskolájába. Mestere ígéretes tehetségnek tartotta, azt mondta neki: „…kegyednek festék folyik az ereiben”. Ebben az időben ismerkedett meg Ámos Imrével is, akivel néhány év együttélés után 1936-ban összeházasodtak.

Anna Margit korai művei Ámos Imrével szoros egymásra hatásban születtek: főleg világos színeket használt, érzékeny tusrajzokat, réveteg önarcképeket alkotott. Tónusai a franciákra emlékeztettek, érdeklődésének középpontjában Gulácsy, Csontváry, Derkovits, Chagall, Picasso állt. 1937-ben, a világkiállítás idején, Ámos Imrével Párizsba utaztak, ahol találkoztak Chagall-lal. Ez a találkozás, valamint Chagall művészete mindkettőjük számára meghatározó volt.

A harmincas évek végére önarcképein különböző szerepekben jelenik meg a festőnő, például balerinaként, artistaként. 1938-1941 között a nyarakat férjével Szentendrén töltötték.

A második világháború idején férjét behívták munkaszolgálatra. A negyvenes évek elejére - Ámos Imre munkaszolgálatainak idején - műveiben a kontúrok megerősödtek. Az önarckép továbbra is meghatározó szerepet játszott alkotásaiban, sőt, kép a képben motívumként csendéleteiben is megjelent.

Férjét a háború vége felé valószínűleg egy szászországi táborba hurcolták, s ott halt meg 1944-ben.

Anna Margit művészete a tragikus megözvegyülés hatására teljesen átalakult: harsány színekre váltott, önarcképei jellegzetesen nagyfejű, esetlen, a sorsnak kiszolgáltatott bábukká váltak, szürreális képzettársítások, irónia, groteszk hangnem jelentek meg a művein. A táncházmozgalmak idején a népi kultúra is érdeklődési körébe került. Késői művein főként a háború, zsidóság, özvegység, magány tragédiáját, a test időskori deformálódását dolgozta fel.

Az önarckép egész életművében központi szerepet játszott, végül mintegy önéletrajzzá állt össze.

Gazdag életművet hagyott hátra, a 20. század számos stílusirányzatát megjelenítette festészetében.

(Az Ámos Imre - Anna Margit művészházaspár életművét bemutató múzeum, az Ámos Imre - Anna Margit GYŰJTEMÉNY Szentendrén tekinthető meg. )