Magyarok Cannes-ban - vajon készül a közeljövőben a magyarság huszadik századi sorstragédiáit bemutató film is?

máj. 17., 2016

Magyarok Cannes-ban - vajon készül a közeljövőben a magyarság huszadik századi sorstragédiáit bemutató film is?

Az elsőként 1946-ban megrendezett – eredetileg Philippe Erlanger francia történész fejéből kipattanó - filmfesztivál az egyik legrangosabb, de minden kétséget kizáróan az egyik legismertebb nemzetközi filmes verseny a világon. Sokan az amerikai Oscar-díj előszobájának tartják, persze azért vannak különbségek. Az alapítás óta jó néhány magyar alkotás szerepelt a nemzetközi mozimustrán.

A nagyvilági találkozások színhelyéül is szolgáló Cannes-i Filmfesztivált minden évben május második felében rendezik meg a francia Riviérán található Földközi-tengeri kikötővárosban. 1939-ben választották a filmfesztivál helyszínéül a várost, azonban végül csak a második világháborút követően tudták megrendezni az első versenyt. A fesztivál háború előtti célja az volt, hogy mintegy „kivonulásként” új fesztivált hozzanak létre a Velencei Fesztivál, illetve a Harmadik Birodalom és a fasiszta Olaszország filmjeinek ellensúlyozására. Az egykor jóval puritánabb, azonban ma már a kissé túlfeszített pompát és csillogó külsőségeket cseppet sem nélkülöző esemény idén 69. alkalommal került megrendezésre és még javában tart.

Cannes

Az első magyar nevezett filmrendező Keleti Márton volt Tanítónő című filmjével. A Horthy-korszakban sikeres és ünnepelt filmrendező a második világháborúban alkotói szünetre kényszerült, azonban a háború után a legjobban protezsált hazai alkotóvá vált, így 1951-ben (Különös házasság) és 1954-ben (Kiskrajcár) is ő képviselte hazánkat Cannes-ban. Makk Károly Liliomfi című filmje 1955-ben későbbi felesége, Krencsey Marianne és Darvas Iván főszereplésével nem kapott díjat, ahogyan a következő évben jelölt Fábri Zoltán által rendezett Körhinta sem. Ezután újabb Keleti Márton-jelölés, illetve több Fábri Zoltán-film után az első díjat Páger Antal kapta a Pacsirta című filmben nyújtott szereplése miatt. Az első nagy elismerést, a FIPRESCI-díjat (Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége) Jancsó Miklós tragikus története, a Szegénylegények kapta 1966-ban, majd az azt követő évben Kósa Ferenc nyerte el a legjobb rendezőnek járó díjat - a magyar paraszti sorsot lenyűgözően ábrázoló - Tízezer nap című filmdrámájával. Törőcsik Marit már jól ismerte a zsűri a korábban jelölt magyar filmekből, amikor is a Déryné, hol van? című filmben nyújtott alakításáért elnyerte a legjobb női színésznek járó díjat.

Páger Antal és Tolnay Klári

Egyébként 1966-tól egészen 1987-ig, néhány kivételtől eltekintve, gyakorlatilag váltakozva Jancsó Mikós, Makk Károly, illetve Szabó István filmjeit, a ma már klasszikusoknak számító alkotásokat jelölték legtöbbször a filmfesztivál filmjei közé olykor több, olykor kevesebb sikerrel. Ezekből filmtörténeti szempontból kiemelkedik a zsűri díját kiérdemlő Makk Károly Szerelem című, gyönyörű filmje, Jancsó a Még kér a nép című alkotása, amely a legjobb rendezés díját, valamint Szabó István Mephistója, amely a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetségének elismerését, illetve a legjobb forgatókönyvért járó díjat is megkapta.

Érdekes adalék, hogy a magyar jelöltek listáján az egyetlen női rendező Mészáros Márta volt, akit kétszer is érdemesnek találtak nevezésre és ebből egy alkalommal, a Napló gyermekeimnek című filmért kapott is egy különdíjat a zsűritől 1984-ben. A rendszerváltás óta egyszer Tarr Béla, kétszer Mundruczó Kornél, illetve a tavalyi évben négy díjat is magáénak mondható Nemes Jeles László kapott lehetőséget a megmérettetésre.

Azt gondolom, hogy a fenti jelölések, illetve szereplések önmagukért beszélnek. Nagy reménységgel tekintek a jövőbe, hátha egy, a magyarság huszadik századi sorstragédiáját feldolgozó, nagy ívű film is megvalósításra kerül a közeljövőben. Ismerve a múltunkat, már a storyboard is izgalmas, fordulatokban és drámai jelenetekben gazdag volna, és hát ki tudja, talán még egy Cannes-i elismerésre is érdemes filmművészeti alkotás születhetne belőle. Egyszer jó lenne megpróbálni!

Béres FerencBéres Ferenc

Hozzászólások