Nagy gondban van a magamfajta férfiember, amikor megkapja a felkérést arra, hogy egy nőknek (is) szóló portálra írjon. Mert nyilván nem írhatok a vadiúj Opelről, a Fradi továbbjutási esélyeit sem taglalhatom hosszan. Viszont nem tudok értekezni a legfrissebb milánói divatról vagy arról a cukcsimukcsi venezuelai szappanoperáról sem, amelynek macsó férfi főszereplőjéért úgy oda meg vissza van a Drága! Már csak azért sem, mert lövésem sincs róla. Ez az ő terepe, neki ez a hazai pálya.

Fenti kontrasztos ellentétek felvázolására szükség volt ahhoz, hogy megértsük majd a lentieket. Melynek témája a közös nyaralás. A stílust igyekszem humorosra venni, mivel eszemben sincs diktátumokat leírni. Ám egy pasas ugyanúgy szeretné jól érezni magát, pihenni, mint párja. Ami „zsörtölődést” az év közbeni együttélés során elviselnek a felek, azt egy ilyen megváltozott egy-két hét alatt felejtsék el! Most érezze jól magát hölgy és férfi is! Ehhez íme, pár tanács a csajoknak a pasiktól.

Utazás előtt:

Nem kell elfuvarozni a fél háztartást! Apartmant béreltünk, a legszükségesebb eszközök ott is megvannak a konyhában, olykor még a fürdőszobában is! Hisz épp az volt a szállás megválasztásának egyik szempontja, hogy itt van kávéfőző és hajszárító is! Lehet, hogy nagyon szép családi emlék Rózsi néni teáskannája ezerkilencszáztizenháromból, de azt azért már ne vigyük el a horvát tengerpartra!

Ugyanez a helyzet a ruházattal is! Nem megyünk a dalmát kisváros exkluzív báljába, tehát nemhogy a nagyestélyit, még a kiskosztümöt is itthon hagyhatod. Igaz, a kedd esti utcabált már kinéztük, de oda elég az a majdnem piros (ti mályvaszínűnek nevezitek, bármi is legyen az) short és az a kék (jóvanna, királykék) színű top! Nem, Drága, nem lesz eső, egész hétre harminckét fokot mondtak, de ha eső lesz, akkor úgysem akarsz majd kimozdulni az apartmanból! Az esőkabátokat már becsomagoltam, válassz, az öt kedvenc pulcsid közül melyik a legkedvencebb? Az az egy elég lesz! Pizsama, utcai ruha, fürdőruha, fehérnemű. Nem kell külön-külön cipő reggeli futáshoz (mire megjössz, lefőzöm a kávét), boltba, strandra, városnézéshez!

Nem, Drága, nem váltok be egy hétre kétezer-ötszáz kunát! A szállás kifizetve, készpénz elég a múzeumbelépőhöz, a strandra és a kocsmába. (Azt mondod, kávézó? Egyezzünk ki a bárban, jó?) Minden másra ott a mászterkárd! Nem, Drága, jobb a váltási árfolyam, ha kártyával fizetünk. Autópálya-matrica, benzin, nagybevásárlás, étterem – mindezt kártyával fizetjük.

Helyben:

Ne kívánd percről percre megtervezni a napot! Pihenni jöttünk, egyikünk főnöke sem néz ránk fél óránként „mi lesz már?” szemmel. Improvizáljunk! Ha egy órával később ebédelünk, akkor mi történik? Na, és ha nincs az adott helyen az az ínycsiklandó halszelet, amit kinéztél két hete a neten, akkor mehetünk másik étterembe is. Nem nagy ügy, plusz negyed óra az életünkből. Amíg átmegyünk a másik étterembe, útközben legalább meg tudod nézni azt a ruhaboltot, amit érkezéskor az autóból már kiszemeltél. Megvárom! Igen, jól áll neked az a fehér kalap! Száztíz kunáért megéri, de nem kell belőle kettő.

Főzni szeretnél? Ha csak „muszájból”, akkor ne! Nem otthon vagyunk, neked is jár a kikapcsolódás! Nagyon édes vagy, de mindketten azért gürcölünk egész évben, hogy egy hétig pont ebből a mókuskerékből szakadjunk ki! Ha pedig valóban azért főznél valamit, mert szeretsz konyhatündérkedni, akkor felejtsd el az otthon megszokott – amúgy jogos – bosszúságokat. A krumpli fele rohadt? Az alma kukacos? Avas a zsír? Ne dühöngj, Drága! Mert az nekem is tönkreteszi a napomat! Nem nagy családi banzájt szerveztünk, a gyerkőc is a nagyszülőknél nyaral, kettesben pihenünk! Ott az étterem négyszáz méterre, sétáljunk el!

A strandra elég egy táska! A hajvasalót el ne hozd! Vagy ha igen, akkor konnektort is hozz magaddal! Ne dühöngj, hogy a hűtőből egy doboz sört is viszek! Igen, ott is lehet kapni, de útközben elkortyolgatom. Nem, nincs különbség a te ásványvized és az én söröm között! Ha pedig a strand kocsmájában (fagyizónak mondtad) találkozom egy régi-régi osztálytársammal, és még vele is megiszunk pár üveggel, akkor se dühöngj! Inkább csatlakozz hozzánk, igyál te is egy mojitót, sőt kettőt! Nem, ma sem késsük le az ebédet, mert nem időre megyünk!

Persze, Életem, bármikor beüthet a krach. Elmegy a villany? Nem azért jöttünk, hogy sorozatokat nézzünk. Adrika barátnőd sem fog vérig sértődni, ha csak a holnap reggeli futás után válaszolsz neki a Facebookon. A légkondi sem megy? Gyere, sétáljunk egyet a kisvárosban, vagy üljünk ki a teraszra és beszélgessünk! Na, ugye, hogy nem dőlt össze a világ? És milyen jót dumáltunk! Úgyhogy mindenki nyugodjon le…

Hazafelé:

Ne aggódj azon, hogy mindent elpakoltunk-e! Pláne ne hazaindulás után egy órával! Már csak azért se, mert te is átnéztél mindent háromszor! Én csak kétszer. És ha mégis ottmaradt a testápolód? (Amiről tegnap azt panaszoltad, hogy alig van benne…) Ha pedig mégis valami fontosat felejtettünk el, akkor elküldik postán. Hisz tegnap este épp azért cseréltünk telefonszámot és e-mail címet, hogy tartsuk a kapcsolatot velük!

Hölgyeim, a srácok nevében köszönjük, hogy a fentieket megfogadjátok, így igyekeztek a legtökéletesebbé tenni a közös nyaralást. Mert nagyon köszönjük, hogy egész évben vagytok nekünk, hogy gondoskodtok rólunk, de a nyaralásunknak pont az a lényege, hogy mindketten kipihenjük magunkat.

Barna S. Ödön