A hétvégén ebből merítünk:

Szél Dávid: Apapara, Európa Könyvkiadó, 2015.

Szél Dávid család- és párkapcsolati problémákkal foglalkozó szakpszichológus, iskolapszichológus apa, aki pár évvel ezelőtt indított Apapara címmel blogot, melyben azokat a kérdéseket firtatta, melyek minden szülőt, édesapát foglalkoztatnak. Humorosan, mégis határozottan hívja fel a figyelmet a szülővé válással, a szülőséggel kapcsolatos társadalmi problémákra, elvárásokra, örömökre és bánatokra.

A nemrégiben megjelent Apapara című könyve blogbejegyzésein alapul, melyekben egyszerre van jelen szülőként, férfiként és szakemberként. A könyvön a csetlő-botló apa vezet végig, aki folyamatos felelősségtudatával harcol, s hol a társadalom olykor teljesen abszurd elvárásainak kíván megfelelni, hol pedig épp azt utasítja el élesen. Főhősünk egy macsó, aki mindennapi szituációkon keresztül mutatja be a gyermeknevelés örömeit, bánatait, küzdelmeit és eredményeit. Mindezt olyan humorral teszi, mellyel ritkán találkozik az ember.

Szél így fogalmaz: „A fiam erősnek, bátornak, magasnak, vékonynak, ügyesnek, okosnak, viccesnek gondol. Azt hiszi, rengeteg hajam van, biztos benne, hogy bárhonnan egy pillanat alatt odaérek hozzá, és persze bármilyen távolságból hallom is, amit mond. Meg van győződve arról, hogy remek kézügyességgel vagyok megáldva, s ennek köszönhetően nemcsak szépen és kreatívan rajzolok, hanem bármit össze is szerelek, meg is építek. A fiam szemében Superman vagyok.” De mi van, ha kiderül az igazság? - teszi fel a kérdést, majd így folytatja: „Mi van, ha rájön, hogy gyenge, gyáva, alacsony, nem kövér, de azért vékony se, viszont csomó mindenben ügyetlen, nem is kifejezetten okos, és nem is mindig vicces vagyok? Hajam is egyre kevesebb, lassabb vagyok, mint a fény, de még a hangot sem érem utol gyalog. Mi van, ha észreveszi, hogy egyáltalán nem tudok sem rajzolni, sem pedig szerelni? Akkor oda az apakép?”

És valóban. Melyik édesapát ne foglalkoztatnák ezek a kérdések? De szó esik a szobatisztaság erőltetett sürgetéséről, a gyermeki árulkodásról, az óvodaválasztásról, a testvérféltékenységről. A szülők egy része élesen elutasítja a nevelési tanácsokat, melyeket sokszor erőszakkal tolnak az arcunkba, mások pedig szomjaznak arra, hogy minél több információt megtudjanak egy-egy kérdéskörről, s keresik a tökéletes receptet. Márpedig tökéletes recept nem létezik. Ez a könyv nem kéretlen tanácsokat oszt, csak bemutatja egy szakértő édesapa és édesanya mindennapjait a gyereknevelésen keresztül úgy, hogy ők közben igyekeznek saját értékrendjüknek megfelelni, hűek lenni önmagukhoz, s szülői szerepükben maximálisan helytállni.

Múlt héten EZT olvastuk.