Percy Bysshe Shelley: Egy republikánus érzései Napóleon bukásakor

Gyűlöltelek, bukott zsarnok! Gyötört,

hogy oly kicsiny rabszolga, mint te vagy,

így táncol és tivornyázik a nagy

szabadság sírján. Állna összetört

trónod ma is, de kellett a tünő

és véres pompa, mit a Feledés

felé roncsokban söpört az Idő.

Esengtem: álmodban Félsz, Hitszegés,

Vérfürdő, Rablott Kéj és Szolgaság

fojtson meg, papját. Túl későn tudom,

mióta porba hulltál te s hazád:

túltesz Csaláson és Erőszakon

törvényes Bűn, vén Szokás, s a dühödt,

véres Hit, e legrútabb Szörnyszülött.

(EÖRSI ISTVÁN fordítása)