Gasztrozarándoklat az édes bűnbeesés Mekkájába

ápr. 19., 2016

Gasztrozarándoklat az édes bűnbeesés Mekkájába

Mindig is szerettem a gasztronómiát. Szeretem megkóstolni a számomra különleges, új ételeket, kipróbálni a legújabb éttermeket, régi-új cukrászdákat. Érdekes dolog, hogy magyarul mind a gurman, mind a gurmé szót az ínyencekre használjuk. Pedig a francia nyelvben a gourmand (gurman) éppen azt az embert jelöli, aki falánk, nagyétkű és gyakorlatilag mindent megeszik, ezzel szemben a gourmet (gurmé), az ínyenc, válogatós ember. Én ennek a két embertípusnak keveréke vagyok, egy igazi gurméman. :) 

Ha valamilyen oknál fogva dél felé vesszük az irányt, több éve biztosan beiktatunk egy köztes úti célt: a soltvadkerti Szent Korona Cukrászdát. Egyrészt az 1971-ben alapított cukrászda süteményválasztéka messze túlszárnyalja a magyar cukrászdák többségéét, az átlagos kínálathoz szokott vendég „woodyallenes” zavarba jön a temérdek ínycsiklandó sütemény láttán. Másrészről a mosolygós kiszolgálás annyira természetes, hogy - egy kis túlzással - itt még Zámbó Árpi is elhiszi magáról, hogy jóképű, vagy az emberfia azt gyanítja, hogy ebben az üzletben mindenki tulajdonos.

Van itt minden, mi szemnek és szájnak ingere: sütemények, torták, pogácsák, piték, lepények… De - hogy teljes legyen a képzavar -, bevallom, én nem a sütemények miatt járok ide, nem is a piték érdekelnek, és nem nagyon hoznak lázba a formatorták sem. Egyetlen dolog miatt utazom ide: a közel harminc féle fagyi miatt, és az ezekből összeállított egyedülálló fagylaltkelyhek okán vágyom évről évre az édes bűnbeesés Mekkájába. Fagyiban ugyanis ez a cukrászda verhetetlen. A tulajdonos, Szervánszky László több hazai és nemzetközi díjat nyert a maga területén, fagylalt-innovációi többször nyerték már el „Az év fagylaltja” díjat. De számomra nem is ez az információ fontos, hanem az itt jó párszor kóstolt egyedülálló ízek.

Tavasszal egyszer biztosan meglátogatjuk a helyet, nyáron többször is. Nem tudom, hogyan csinálják, de tartsák meg a jó szokásukat, mert Laci bácsi - számomra - a fagylaltkészítés Puskás Öcsije. A múlt iránt érdeklődőknek külön mágnes, hogy az egyébként impozáns cukrászda egyik különtermében különböző cukrász régiségek vannak kiállítva, a cukrász szakma egykor mindennapi, ma már unikális tárgyai. Szóval, ha Soltvadkert környékén jártok, feltétlenül menjetek el fagyizni! Tényleg megéri.

(A kép forrása: szentkoronacukraszda.hu)

Béres FerencBéres Ferenc

Kapcsolódó cikkek

Hozzászólások